2008. február 29., péntek

A kör négyszögesítése


Ma reggel a pékségben vettem füstölt sajtos konfektet. Ez amolyan kenyértésztából készült négyszögletes pogácsa. Annyira ízlett, itthon megpróbáltam utánuk csinálni. Az enyéim a sülés közben kikerekedtek kicsinyt, úgyhogy a kör és a négyszög között helyezkednek el félúton…

Hozzávalók:

30 deka liszt (ma bióra vettem a figurát: 10 deka ebből teljes kiőrlésű volt)
1 tasak szárazélesztő (a belvárosi orvosról elnevezettet ajánlanám)
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
10 deka margarin
5-10 deka füstölt sajt

A tetejére: 1 tojás
szezámmag

Egy mélyebb tálba beleöntjük a szárazélesztőt, 2 deci langyos vizet, 1 teáskanál cukrot, összekeverjük a mixer dagasztókarjával. Hozzákeverjük a lisztet, a sót, és a reszelt sajtot. Minél többet teszünk bele, annál sajtosabb lesz természetesen az íze. Végül az olvasztott és langyosra hűtött margarint. Addig dagasztjuk, amíg el nem válik az edény falától. Minél tovább dagasztjuk, annál könnyebb lesz a tészta, mert annál több levegőt kevertünk bele.
Konyharuhával letakarva meleg helyen megkelesztjük (1 óra). Deszkán 1 centi vastagságúra nyújtjuk, négyszögekre vágjuk, sütőpapírral bélelt sütőlapra tesszük. A tetejüket megkenjük egy felvert tojással, majd megszórjuk szezámmaggal. 175 fokon 25-30 percig sütjük.

Tejfehérjementesen: használjunk Liga margarint, vagy 1 deci étolajat. A füstölt sajt helyett nyers, vékonyra szeletelt füstölt sonkát (pl. feketeerdeit)
Tojásmentes.

A kör négyszögesítése jó kis logikai bukfenc. Ebből a műfajból a gyerekek utolérhetetlenek. Néha olyanok, mint a számítógép, amibe nem töltöttek elég információt, és ezért a rendelkezésre álló logikai utakat bejárva téves következtetésre jutnak.

Íme egy példa.

Mostanában sokat beszélgettünk a kullancsokról. A kislányom elmagyarázta a kisfiamnak, hogy télen nagyon mélyen alszanak a kullancsok a levelek és a hó alatt. Még az autók hangjára sem ébrednek fel. Az utóbbi napok melegedésének hatására kicsit módosítottam a mondókán:
- Most már néha felemelik a kis fejüket és körülnéznek, hogy itt van-e a tavasz. – mondom.
Másik alkalommal azt kérdezi a kisfiam:
- Mit csinál a rádió?
- Kikapcsoltuk.
- És mit csinál?
- Alszik.
- És emelgeti a fejét? – kérdezi.

2008. február 26., kedd

Sült főzelék


Ez tulajdonképpen egy tepsis zöldségétel, de az összetevőit illetően nagyon hasonlít a főzelékre. Csak a végén nem berántjuk, hanem megsütjük. Feltétlenül vagy feltéttel is fogyasztható.
Többféle zöldségből elképzelhető, nálunk a brokkoli és a karfiol szokott napirenden lenni.

Hozzávalók:
1 fej karfiol vagy brokkoli
most beletettem egy pár kelbimbót is
1 fej lila vagy vöröshagyma, de lehet újhagyma vagy póré is, akkor még finomabb
2-3 deci tejföl
5-10 deka sajt
olívaolaj
bazsalikom
oregánó
rozmaring
frissen őrölt bors


A zöldségeket bazsalikomos sós vízben megfőzzük. A tűzálló tálat olívaolajjal kikenjük, beletesszük a zöldségeket, megszórjuk a hagymával, meghintjük egy kis olívaolajjal, fűszerezzük, enyhén még megsózzuk. Bevonjuk a tejföllel és sajtot reszelünk a tetejére. A sütőben a sajt pirulásáig sütjük.

Különösen finom a karfiol-rozmaring-füstölt sajt párosítás.

Kalóriaszegényebb változat: tejföl helyett használjunk natúr joghurtot és/vagy hagyjuk el a sajtot!

És egy kis mese a végére, mindenféle összefüggés nélkül.
A kislányom megkapta a János Vitéz című rajzfilmet dvd-n. Másnap meséli a látottakat:
- Jancsi megtalálja Iluskát Tündérországban és átöleli. Remélem ma csókolózni is fognak!

2008. február 24., vasárnap

Sajtos melegszendvics


Ez a melegszendvicskrém barátaink körében az Anyul-féle szendókrém néven vonult be a köztudatba. Hajdanában a Belváros közelében laktunk, és népes baráti társaságunk gyakran ugrott fel hozzánk egy jót beszélgetni. Ezt a krémet pedig el lehetett készíteni a ház bejárata melletti kisbolt kínálatából is – feltéve, ha gondosan ügyelt az ember arra, hogy kakukkfűkészlete sose fogyjon ki.
Egyébként egy igazi "eltüntetős" recept: ha már nem olyan friss a tejföl, vagy a kenyér, netán kicsit száraz a sajt, itt biztosan észrevétlen marad ez a kis fáradtság.

Hozzávalók:
15 deka reszelt sajt
2 deci tejföl
kakukkfű
frissen őrölt bors
1-2 teáskanál mustár


Esetleg szalámi, kolbász, gomba

A hozzávalókat összekeverjük. A mennyiséget körülbelülre írtam, a lényeg, hogy a krém kenhető állagú legyen, de ne túl híg. A férjem szereti, ha a szendvicskrém és a kenyér közé becsúsztatok egy-egy szelet kolbászt, vagy szalámit. A gombaszelet is jó választás, ezt belekeverhetjük magába a krémbe, vagy csak úgy a krém alá fektetjük. A sütő grill-üzemmódján, vagy egyéb grillezésre alkalmas eszközben megsütjük.

A kakukkfűkészletekre azóta nem kell annyira odafigyelni, mivel szabadon nő a kertünkben a fű között. Kislányommal szoktunk is szedni, hogy frissen kerüljön az ételbe – például a jó sok hagymával készülő gombás rántottának is igen jó ízt kölcsönöz. Ezek a reggeli kakukkfűszedések annyira tetszenek leánykámnak, hogy napközben is hozza a különféle gyomokat és fűszálakat, hogy azokat is tegyem a levesbe.
Szerencsére azután nem kéri számon, hogy a tányérjában nem találkozik velük. És nem azért, mert fecskefészek leves lenne gyakran az étlapon.

2008. február 19., kedd

Gyertek haza nyulaim…izé…ludaim!


Ez a játék szokott eszembe jutni, amikor olyasmit főzök, amiről tudom, hogy a férjem majd örülni fog neki. Bár lánykoromban nagyon lapos és szánalmas mondásnak tartottam, hogy „egy férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út”, de azt kell mondjam, valami igazságmagva mégiscsak van. Mint ahogyan az említett gyerekjátékban is különféle ételekkel hívogatják haza a szeretett ludacskákat.

És mi az az étel, ami csalogatólag hathat egy férfiemberre? Természetesen HÚS. Vegetáriánus koromból magammal hoztam némi fenntartást a húsételekkel szemben, így a kísérletező kedvem nem túl nagy ezen a területen.
Ez sem egy receptkülönlegesség, viszont a főkedvenc kategóriába tartozik, így gondoltam, leírom (ellenvéleményeket a szerkesztőségbe kérjük!). És azért sikerült egy kis zöldséget is belecsempészni.


Dínsztelt hús rozmaringos sárgarépa körettel

Hozzávalók a húshoz:
6-8 szelet disznócomb
2 nagy fej vöröshagyma
6-8 gerezd fokhagyma
étolaj,

bors
köménymag

A húst kiklopfoljuk. A hagymát felkarikázzuk, az étolajon egy kicsit pároljuk. Ráhelyezzük a hússzeleteket, egészen pontosan úgy ügyeskedünk, hogy maga a hús érintkezzen a lábossal, és a hagyma tetejére kerüljön. Ha kicsit megpirult az egyik oldala, akkor megfordítjuk a húsokat. Nem baj, ha a hagyma is odakap egy kicsit, de vigyázzunk, ne essünk túlzásba. Ezután felöntjük annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje. Hozzáadjuk a felszeletelt fokhagymagerezdeket, fűszerezzük. Fedő alatt puhulásig főzzük. Én akkor szeretem, ha annyira puha, hogy a villával is el lehet vágni. Ha szükséges, utána öntünk még vizet, de a végére lehetőleg fője el a főzővíz nagy részét.
Rizzsel és az alább taglalandó répakörettel esszük.

Rozmaringos sárgarépa

Ezzel az étellel Olaszországban, egy igazi családi trattoriában találkoztam, ott előételnek adták.

A répát megpucoljuk, 2-3 centis darabokra vágjuk, sós vízben puhára főzzük. Leöntjük róla a főzővizet, összekeverjük extraszűz olívaolajjal, sóval és rozmaringgal. Még egyszer átkeverjük a tűzön. A rozmaring lehet friss, vagy porított is. A friss szebb látványt nyújt, a porított változatnál viszont a gyerekek nem pilinckázzák ki és kérdezik tőlünk szemrehányó tekintettel, hogy ez meg mi????

Az olívaolaj azért jó, mert a sárgarépában levő sok-sok A-vitamin zsírban oldódik. Igaz ebben a menüben a dínsztelt hús is megteszi nekünk ezt a szívességet, de ha önmagában, vagy más zöldségekkel fogyasztanánk, akkor segítségül kell hívni valamilyen zsiradékot is.

És ha Olaszország, akkor egy kis tengeri „desszert” a végére.

- Ne menjünk oda, ahol rákok vannak! – kéri a kislányom.
- Jó. – mondom én.
- Ahol a delfin él, ott vannak rákok is?
- Igen.
- Ajjajj, akkor nagy baj van!

2008. február 15., péntek

After Valentin

Február közepén nem csak a Szerelem Ünnepe van, hanem az Adóbevallásé is, sőt újabban a Felvételi Lapok Beadásáé is. Így egy kicsit lecsúsztam a határidőről, de abban bízom, hogy az After Party sokszor jobban sikerül, mint az eredeti!
Olvasói kérdésre válaszolva szembesültem a ténnyel, hogy a piskóta-tekercs eddigelé fehér foltnak számított a konyhai térképemen.
Így összekötve a kellemest a kellemessel, a Bálint-napot a piskótatekercs-kísérletekkel, az alábbi megoldások születtek:

Őszibarackos alagút





Hozzávalók

A tésztához:
6 tojás
6 evőkanál porcukor
6 evőkanál liszt.

A krémhez:
Fél kiló túró
2 deci tejszín
őszibarack, friss, mélyhűtött vagy befőtt,
ennek híján baracklekvár
ízlés szerint porcukor
2 zacskó vaníliás cukor
1 zacskó habfixáló vagy zselatinfix


A piskótatésztát elkészítjük értelem szerint vagy a ”Hát ez piskóta!” bejegyzés alapján. Sütőpapírral bélelt sütőlapra tesszük, megsütjük.

Ha kisült, lehúzzuk róla a sütőpapírt, azon melegében feltekerjük és konyharuhába csavarjuk, félretéve hagyjuk kihűlni.

Közben elkészítjük a krémet. A túrót áttörjük krumplinyomón, a tejszínt felverjük a fixáló segítségével habnak, a barackot leturmixoljuk. A többi hozzávalóval az egészet összekeverjük.

Lehúzzuk a sütőpapírt a tésztáról, megkenjük a krémmel úgy, hogy a végén 3-4 centi csíkot szabadon hagyunk. Feltekerjük, mintha csak tekercset készítenénk. Ez a töltelék azonban valamennyire kiegyenesíti a csigavonalat és így tulajdonképpen egy alagút keletkezik.
A krémből egy kis tálkányi marad, de ezt ne bánjuk, nem kell sokáig áldozatára lesnie.

Nálunk őszibarack volt a mélyhűtőben, de valentinosabbá tehetjük a süteményünket, ha helyette epret használunk.


Ez egy nagyon ízletes alagút, amiről nem sokáig mondhatjuk el, hogy látom a végét!


Őszibarackos charlotte


Emelhetjük még a látványt a következőféleképpen. A piskótatekercset a krémnek megfelelő lekvárral töltjük. Egy mélyebb kerek tálat kibélelünk folpackkal. A tekercset felszeleteljük és kibéleljük vele a tálat. Ebbe töltjük a krémet, majd a hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. Egy tányért helyezünk a tálra és egy hirtelen mozdulattal megfordítjuk, majd a kupola tetejéről leszedjük a folpackot.




Ha valaki előre megfontolt szándékkal nem ünnepelné a Bálint-napot, mint ahogy én sem teszem, akkor nevezze ezt a finomságot Tavaszváró Süteménynek!


Tipp
A nyári guargumi-botrány idején minden őszibarack-vásárlásnál 2-3 barackot megpucoltam és felcikkezve a mélyhűtőbe tettem. Télen nagyon jó szolgálatot tesz, natúr joghurttal összeturmixolva idevarázsolja a nyár ízeit. Garantáltan adalékmentes!

2008. február 7., csütörtök

Kolbászos makaróni


„Az oroszok már a spájzban vannak!” – ez a mondat nálunk mindig igaz, tekintve, hogy a kamrapolcrendszerünket a svéd kék-sárga bútoráruház Oroszországban gyártatta le. Az oroszokon kívül itt van a hűtő is. Felgyülemlett benne egy-két dolog, teljesen jó és használható állapotban, de valahogy mégsem akartak elfogyni. Ezért ma egy újabb „Mindent-bele” étellel próbálkoztam, mely mindent magába szippantott, ami a frigó és a kamrapolcok kínálatából beleillett a koncepcióba.

Hozzávalók:
30 deka makaróni
1 fej hagyma (nálunk ma csak lila volt itthon, de a vörös is éppolyan jó)
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
füstölt húsáru: egy kisebb szál kolbász, 6-7 dekányi nyers, füstölt, vékonyra szeletelt sonka és pár karika téliszalámi volt a mostani termés, de bármilyen más variáció is elképzelhető
1 hámozott-paradicsom konzerv (40 deka)
olasz fűszerek (keverék, vagy oregánó-bazsalikom-rozmaring triumvirátus)
reszelt sajt

Kis olívaolajra helyezzük a hagymát, erre rátesszük a sonkát, melyet csíkokra vágunk. Lényeges, hogy válasszuk szét a sonkacsíkokat egymástól, különben összesül az egész és egy tömbsonkánk keletkezik a sok finomra pörkölődött darabka helyett. Közben felvágjuk karikákra a kolbászt, és apró darabokra a téli szalámit, majd a sonka után küldjük. Kevergetjük is, éppen csak hogy egy kicsit átpiruljon. Körülbelül, mintha egy tisztességes magyaros tojásrántottának állnánk neki. Ha ezzel kész vagyunk, lehúzzuk a tűzről, belepréseljük a fokhagymagerezdeket, és elkeverjük, hogy az illatát megérezzük. Ezután hozzáöntjük a paradicsomot és fűszerezzük. Egyet rottyintunk rajta.

Belekeverjük a főtt makarónit a szószba. Nekem ma nem kellett fáradoznom a makaróni főzéssel, mert tegnap konyhai remeklésem egyik csúcspontját, sajtos tésztát kínáltam családomnak, de maradt a kifőtt tésztából. Kivajazott tűzálló tálba öntjük a szószos tésztát, és a tetejét megszórjuk reszelt sajttal. 175 fokon addig sütjük, amíg a sajt szépen ráolvad (20 perc).

A tányéron újabb reszelt sajt adagokkal láthatjuk el.

A gyerekeim azt játszották, hogy a kezük a csibe, hüvelyk és a mutatóujjuk formázta a csibecsőrt. És ez a két falánk csibe, melyből a nagyobbik a „Mami” névre hallgatott, mindegyszálig felfalta a makarónikukacokat, sőt még repetát is kértek.

Tojásmentesen: durumlisztből
Tejfehérjementesen: hagyjuk ki a sajtot

2008. február 6., szerda

Túrógombóc


Ez a recept is a nagymamámtól származik. Bár sokan ismerik, mégis leírom, mert az egyik kedvencem. A férjemet én ismertettem meg vele, és több mint másfél évtizede se unt(a) meg.

Hozzávalók:
25 deka túró
2 tojás
1 citrom reszelt héja
2 evőkanál liszt
2 evőkanál zsemlemorzsa
egy csipet só.


A tálaláshoz:
Pirított zsemlemorzsa, tejföl, porcukor


Felteszem a vizet főni, melybe egy icipici sót is teszek. Pici olajon megpirítom a zsemlemorzsát. Olyan szétszórt egyéneknek, mint én, aki még mindezek közben egy krumplilevest is össze szokott dobni, és gondolatban teljesen máshol járni, valamint egy harmadik és negyedik kéz segítségével szétesett matchboxokat összeszerelni, matekleckék fogós részét megvilágítani, netán a távirányítót megtalálni, ajánlatos az acélserpenyő. Abban viszonylag szívós munkával lehet csak odaégetni a morzsát. Egy gyakorló családanyának ez sem megoldhatatlan feladat persze.


Villával összetöröm a túrót, hozzáadom a tojássárgájákat, a citrom reszelt héját, a lisztet, a zsemlemorzsát és a sót. A tojásfehérjéket felverem habnak, ezt is hozzákeverem óvatosan, hogy össze ne törjön. Ha valamilyen oknál fogva formázhatatlanul híg lenne a massza, akkor egy kis liszttel segítek a bajon. Gombócokat formálok, ebből a mennyiségből 12-őt, akkorákat, mint egy golflabda. De ez csak a méretre vonatkozik, mert a felvert habtól gombócunk pillekönnyű lesz és nem olyan állagú, hogy megszorult helyzetünkben ezzel pótoljuk az említett sporteszközt.
A lobogva forró vízbe dobom. Ha feljönnek a gombócok a víz színére, akkor a szűrőlapáttal átfordítom őket és még egy percig főzöm.

Nekem sosem esett szét, megint csak azt írhatom, hogy gyerekjáték az egész.

Ezt a mennyiséget 2 felnőtt gond nélkül elfogyasztja, ha többet szeretnék, szorozzuk a mennyiséget. Például, mint a szomszédasszonyom, kinek sógora annyira fellelkesült ettől az ételtől, hogy egy kiló 20 deka túróval lepte meg és azzal a kéréssel, hogy akkor most szeretne jól belakni túrógombócból. Kedves barátném még reformált a receptemen, az ő konyhájában barna kenyérből készült morzsa állt rendelkezésre. Ez a menü –leves és gombóc - még az ő, a fiai által igencsak szűkre szabott főzésre való idejébe is belefér (50 perc).

2008. február 4., hétfő

Zöldborsós kukorica-saláta

Ez az étel tulajdonképpen egy álruhába bújt franciasaláta. Vagy besorolhatjuk a „ma ez volt a spájzban fellelhető túlélőkészletben” - típusú ételek közé. Ennek ellenére kedvelem, mert, gyors és egészséges (sőt, szerintem finom is).

Hozzávalók:
1 kukoricakonzerv
1 zöldborsókonzerv
1 fej lilahagyma
2 főtt tojás
1 pohár natúr joghurt
frissen őrölt bors


A lilahagymát és a tojást apró dararabokra vágjuk, a hozzávalókat összekeverjük és már készen is vagyunk.

Akár fogyókúrába is iktatható. Magam is vezeklésül készítettem az elmúlt heti baráti raqulettezés után. De azért ez „édes”, akarom mondani sós vezeklés volt, pláne, hogy tulajdonképpen egyfajta hideg főzelékként fogyasztottuk, panírozott halrudacskák mellé.
Zokszó nem esett a gyerekek részéről sem.

Pedig tiltakozni mindig és mindenkor kell. Ki tudja, mire lesz az még jó. Íme egy példa:
Éti csigát néztünk egyik nyáron a kertben, aki visszahúzódott a házába.
- Mért nem jön ki? – kérdezi a lányom.
- Mert álmos és elaludt. - válaszolom.
- Nem! Látom, hogy fölkapcsolta a villanyt!


Tejfehérjementesen: a joghurt helyett használjunk majonézt, vagy növényi alapú tejszínpótlót
Gluténmentes.

2008. február 2., szombat

Kókuszgolyó


Anyósom hihetetlenül energikus asszony. Ha valamit elkezd, azt rendületlenül csinálja és csinálja és csinálja… Így volt a darálós keksszel is. Egyszer elkezdte csinálni, a kamrapolcon pedig elkezdtek gyűlni a darálós keksz-hegyek. Egy szép nap, ahogy nézegettem a gyűjteményemet, kipattant a szikra a fejemből: kókuszgolyó!
A darálós keksz korszaknak vége lett, a boltban pedig már lehet kapni darált háztartási kekszet.

Hozzávalók:
500 g (egy zacskó) darált háztartási keksz
200 g kókuszreszelék
cukrozatlan kakaópor (édesszájúaknak cukrozott, vagy még cukor)
10 deka csokoládé (el is maradhat)
rum (vagy rumaroma)
tej
meggybefőtt

A hozzávalókat elkeverjük, a kókuszreszelékből 150 g-ot veszünk, 50 g-ot félreteszünk. Annyi tejet, rumot (rumaromát) adunk hozzá, hogy formázható masszát kapjunk. Ha kicsit dúsabban szeretnénk, a tej egy részében olvasszunk fel csokoládét és ezt is adjuk a masszához. Nálunk ma egy csokimikulás végezte be a sorsát a kókuszgolyó összetevőjeként.
A golyók közepére tegyünk magozott meggybefőttet, majd hempergessük meg kókuszreszelékben.

Kisfiam örömmel nyugtázta a látványt ami a konyhában fogadta: Csináltál gombócot!
Tejfehérjementesen: a tej helyett használjuk a meggybefőtt levét; válasszunk tejpormentes kekszet


Brokkolis-tonhalas tészta


A gyerekeim szeretik a halat, főleg a tengerit. Egy nem túl nagy magyar helységben, hegyek között, egyenlő távolságra az Európa partjait nyaldosó összes tengertől viszonylag ritkán jutunk friss tengeri halhoz. Még jó, hogy van tonhalkonzerv.






Hozzávalók
1 szép fej brokkoli
240 g tonhalkonzerv (hozzávetőleg; szeretem a sós vízest, az nem annyira kalóriadús)
3 deci tejföl
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
olívaolaj
oregánó
frissen őrölt bors

500 g orsótészta durumlisztből
A tálaláshoz reszelt sajt


Sós, bazsalikomos vízben megfőzzük a brokkolirózsákat. Olívaolajon üvegesre pároljuk az apróra vágott hagymát, átfuttatjuk rajta az áttört fokhagymát. Pirítani nem szabad, mert akkor keserű lesz. Lehúzzuk a tűzről, hozzákeverjük a tejfölt, az oregánót - ne sajnáljuk-, a frissen őrölt borsot, egy kis sót. Nagyon óvatosan belekeverjük a kifőtt brokkolit és a tonhalkonzervet, hogy össze ne törjön. Úgyis össze fog, de talán nem annyira. Végül belekeverjük a kifőtt orsótésztát. Ellenőrizzük, ha kell utánasózunk.

Tálaláskor megszórjuk sajttal. Bár a sajt és a hal talán furcsa párosításnak tűnik, de itt még sem az. A fúziós konyha jegyében – szeretem, ha a tányéromon több kultúra ad találkozót egymásnak – általában trappistával szórjuk meg, de a brokkolinak eddig még nem volt kifogása egy kis füstölt sajt ellen sem. Persze sajt nélkül is kitűnő az étel.

Nálunk száraz vörösbor járja hozzá, és a tonhal sem nyújtott még be Brüsszelnek petíciót, hogy ő fehérben szeretne úszni.

Tojásmentes.
Tejfehérjementesen: a tejföl helyett használjunk növényi alapú tejszínpótlót.














2008. február 1., péntek

Fokhagymakrémleves



Ez a leves Kőszegen úszott az életembe. A főtéren ettem ilyet először egy vendéglőben. Hazaérve nekiálltam kikísérletezni. Íme az eredmény.

Hozzávalók
4-5 gerezd fokhagyma
2 húsleveskocka
másfél-2 liter víz
1 csokor petrezselyem
2 deci tejföl
étolaj
2 evőkanál liszt
frissen őrölt bors

A tálaláshoz: reszelt sajt, pirított kenyérkocka

Kevés olajon – lehet olíva is – a 2 evőkanál liszttel rántást készítünk, akkor jó, ha rózsaszín. Kezdő főző koromban csodálkoztam ezen a színmeghatározáson, de azt kell mondjam, hogy van ilyen. A lényeg, hogy ne legyen barna. De persze, ha barna lesz, akkor így jártunk, a legnagyobb lényeg, hogy ne legyen fekete.

Ha kész a rántás, félrehúzzuk, és felöntjük fél liter vízzel, miközben habverővel gyors mozdulatokkal kevergetjük, hogy ne legyen csomós. Ha mégis csomók keletkeznének benne, akkor azok nagy eséllyel elfőnek később. Persze a grízgaluska méretű csomók nem fognak, ekkor folyamodjunk szűrőhöz, vagy kezdjük előről a gyakorlatot. Igazából nem bonyolult, nem kell megijedni. A többi vizet is folytonos kevergetés mellett adjuk hozzá.

Ha ezzel kész vagyunk, akkor belepréseljük a fokhagymagerezdeket, beletesszük a leveskockát. Szerintem jobb, ha bioboltban veszünk ilyet, mert sok érdekességet tudnak a hagyományos leveskockába tenni. De a hagyományos is jó persze. Hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, a frissen őrölt borsot, ha kell, utána sózunk. Forrás után még negyed órát főzzük, lehúzzuk a tűzről.
Egy tálba kiöntjük a tejfölt, és a levesből apránként merünk hozzá, habverővel elkeverjük. Addig meregetünk hozzá újabb és újabb adagokat, amíg a tejföl kellően meleg lesz.
Ekkor beleöntjük az egészet a levesbe és habverővel még egyszer átkeverjük.

Pirított kenyérkockát és reszelt sajtot teszünk a tányérokba és erre kanalazzuk a levest. A kenyérkockát úgy csinálom, hogy a pirítósokat felkockázom. Elméletileg olajban kellene pirítani, mert akkor még kevésbé szívja be a levet magába. Viszont szerintem ez egyrészt fölösleges kalória, másrészt egyszer így csináltam, és félóráig súroltam az acéllábosomat utána, úgyhogy letettem erről az élvezetről. Inkább kevesebb kockát teszek egyszerre a levesbe.

A kenyérkockán kívül tulajdonképpen csak a cérnametéltet szeretem a levesbetétek közül. De azt nagyon. Egy vendéglőben májgombóc levest szerettem volna enni. Meg is jelent a szemeim előtt, jó sok répával, borsóval, cérnametélttel. Úgyhogy mire rám került a sor, annyit bírtam csak a pincérnek kinyögni:
- Cérnametéltet kérek!
A dermedt csöndből jöttem rá, hogy valami nem stimmel. De megnyugtattak, hogy lesz benne cérnametélt sok.

A rámenősebbek tálalhatják cipóban is.
A fokhagymás ételeknek jót tesz egy kis állás, másnap a levesünk is még jobb lesz.