2015. szeptember 21., hétfő

Segítsüti, Sacher-torta, Mosoly - mindenki arcára

Ha ősz, akkor Segítsüti.
Idén is, mit minden évben, egy gyermekekkel foglalkozó szervezetet támogatunk, idén a Mosoly Alapítványt.

A Mosoly Alapítvány céljairól: 
"Magyarországon évente több száz gyermeket diagnosztizálnak olyan súlyos betegséggel, amely hosszú kórházi tartózkodással, testet-lelket megviselő kezelésekkel jár. Egy beteg gyermek testét szerencsés esetben meg lehet gyógyítani. A trauma viszont a legtöbb esetben olyan súlyos lelki sérüléseket is okoz, melyek kezelésére a magyar egészségügyben nincs elég kapacitás.

A Mosoly Alapítvány ingyenes mese- és művészetterápiákkal kezeli, enyhíti a gyerekek testi betegségével járó pszichés problémáit. Munkánkkal igyekszünk megerősíteni a családtagokat is, hogy a lehető legjobban tudják támogatni beteg gyermeküket."

Ha szeretnél te is mosolyt csalni a gyerekek arcára, gyere és licitálj a süteményekre!

Anyul a következővel készült:

Sacher-torta


 


Sacher ist sicher, azaz a Sacher-tortával biztosra lehet menni. Csak az a bizonytalan, hogy mi is a Sacher torta igazi receptje. Üzleti titok, melyet a Sacher Hotel, az eredeti Sacher-torta (Original Sacher-Torte) birtokosa hétpecsét alatt őriz. Megküzdött az „eredeti” jelző használatáért, bírósági per zajlott abban a kérdésben, hogy ki árulhatja ezzel a névvel a finomságot.
   Történt ugyanis, hogy a magyar történelemben egyáltalán nem dicső szerepet játszó Metternich herceg 1832-ben azt a parancsot adta szakácsának, hogy valamilyen emlékezetes desszerttel lepje meg a vendégeket. A főszakács azonban megbetegedett és 16 éves segédje megkapta élete nagy lehetőségét, amivel élni is tudott: Franz Sacher megalkotta a Sacher-tortát. Franz az Eszterházyaknál Pozsonyban és Pest-Budán töltött inasévek után Demel udvari cukrásznál helyezkedett el, és ott tökéletesítette élete főművét. Ott is és a később megalapított Hotel Sacherben is eredeti Sacher-tortaként kezdték árulni a süteményt.
   Persze, hogy per lett belőle, tanúként szerepelt az a törzsvendég, aki saját fáradtságát nem kímélve, mindkét helyen meglehetősen sok időt töltött a torta tanulmányozásával. A per során vizsgálat alá vonták a készítési eljárást: volt-e a tortában középen lekvárcsík, margarinnal, vagy vajjal kell-e készíteni azt?
  Az eljárás meglehetősen sokáig tartott, végül is 1963-ban peren kívül sikerült megegyezniük a feleknek abban, hogy az Eredeti Sacher-Torta címet a Hotel Sacher birtokolhatja, míg az Eduard-Sacher-Torta nevet a Demel cukrászda használhatja (a kissé zűrzavaros történetben Franz leszármazottja, Eduard magával vitte a Demelbe a tortakészítés mikéntjét). A köznyelv persze gyorsan elkeresztelte Echte-Sacher-Torténak (Igazi Sacher-Torta) a süteményt, melyet időközben a Demels’s Sacher-Torte (a Demel Sacher-tortája) néven árusítanak.
   És hogy mi is lehet a Sacher-torta titka? Egyesek szerint nem az összetevőkben kell keresni (maga az elkészítés is meglehetősen egyszerű), hanem a csokoládémázban, amit a Hotel háromféle, köztük lübecki és belga csokoládéból készít.
  A Hotel Sacher a tortát kissé túlcukrozott tejszínhab kupac társaságában, egy igazi, az Original Sacher Café kínálatából származó Wiener Melange mellett ajánlja elfogyasztani.
   Az én receptem dédnagymamám szupertitkosnak egyáltalán nem mondható szakácskönyvéből származik. Hogy honnan fürkészhette ki az elkészítés mikéntjét, ezt nem tudom, de az biztos, hogy Magyarország Bécshez legközelebb eső szegletében élt…

Hozzávalók
20 deka vaj
25 deka cukor
8 tojás
20 deka darált mandula vagy dió
10 deka étcsokoládé
12 deka liszt

Tölteléknek
Baracklekvár
Rum(aroma)

A csokoládémázhoz
10 deka étcsokoládé
5 deka vaj

Díszítésnek
Egész mandula- vagy diószemek

1. 10 deka étcsokoládét összeolvasztunk 5 deka vajjal és kihűtjük. Dédnagymamám recepteskönyvében 5 borda csokoládé szerepelt (amit a cirkalmas írásnak köszönhetően akár 5 hordának is olvashatnánk, de egész hordányi csokoládéról, ráadásul mindjárt ötről talán mégsem lehet szó). Ha vastagtalpú acéllábost és lassú tüzet választunk, akkor eltekinthetünk a vízgőz felett való bohóckodástól, nem lesz szemcsés a csokoládénk.
A sütőt előmelegítjük 175 fokra, a 25 cm-es kapcsos tortaformát kivajazzuk.

2. Elválasztjuk a tojásokat és két külön tálba tesszük őket. Összekeverjük a mixer segítségével a vajat a cukorral. Egyesével hozzáadjuk a tojássárgájákat is, jól elkeverjük a masszát. Hozzátesszük az olvasztott étcsokoládét, a darált mandulát vagy diót (az eredeti receptben mandula van, a mi kertünkben viszont 7 diófa, és mondhatom, dióval sem megvetendő a sütemény), majd a 12 deka lisztet. A tojásfehérjéket felverjük habnak és ezt is a tésztához adjuk. Először csak az egyharmadát, szépen óvatosan, hogy össze ne törjön, így fellazítjuk a tojássárgás masszát. Majd a maradék tojás-habot is hozzákeverjük.

3. Lassú tűzön, 150 fokon 60-65 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve egy rácson pihentetjük egy negyedórát, majd kiszedjük a tortaformából és megvárjuk, amíg tejesen kihűl.

4. Elfelezzük a tortakarikát, és jóféle baracklekvárral megkenjük a közepét, a tetejét és az oldalát is (ezek szerint Dédnagyanyó Demeléknél járt). Opcionálisan meglocsolhatjuk rum(aromá)val – amiről az eredeti receptben ugyan szó sem volt, de ennyire lehet rebellis a magyar konyhaművész.

5. A már ismert módon összeolvasztunk 10 deka étcsokoládét 5 deka margarinnal, majd bevonjuk vele a tortát. Ha nagyon folyna, akkor csináljuk két menetben: kenjük meg a felével, majd tegyük a tortánkat a hűtőbe. Ha megdermedt a csokoládé, jöhet rá a második fele. Szeretem, ha rusztikusan egyenetlen marad a csokoládé-felület.

6. Ha kész vagyunk a torta bevonásával (ne felejtsünk el némi csokoládét hagyni a lábos alján az arra járó kotnyeleskedőknek), tegyük a tortát a hűtőbe 10-15 percre, amíg a csokoládé szilárdulni kezd, de még nem teljesen kemény. Ekkor tegyünk bele mandula, vagy diószemeket díszítésnek. Született feleségek gondoskodhatnak csokoládémintákról is.


És hogy mennyire hathat a hely szelleme, mi sem bizonyítja jobban, mint az a párbeszéd, amit a Hotel Sacher elvitelre kínált Sacher-tortájáért való sorbanállás során hallottam. (Megjegyzem, az elegáns bordó papírtasak, arany S-betűvel az oldalán, melyben a tortát megkaptuk, meglehetősen tartósnak bizonyult ernyő-uzsonna-könyv-szállító funkcióban is).
Két jó bécsi, egy fiatalember és egy csinos fiatal nő állt a hátunk mögött.
-          Wie viel kaufen wir uns? (Mennyit vegyünk magunknak?) – kérdezte a fiú.
-          Gibt es noch so was, wie „uns”? (Van még olyan, hogy „nekünk”?) – kérdezte a lány.
Mondhatom, hogy a legfurcsább szakítós szöveg volt, amit valaha is hallottam. Reménykedem benne, hogy ahogy a Hotel Sacher és a Demel, a fiatal pár is megegyezett végül.


Forrásaim a Hotel Sacher és a Wikipedia (Deutsch) témába illő oldalai voltak.